Ottlik Géza: Iskola a hat...
Ottlik Géza: Iskola a határon-olvasónapló
„Az „Iskola a határon”-nak egy első változatát megírtam 1948-49-ben, mégis visszavettem, már majdnem a nyomdából. Túl vázlatos volt, nem jó. Amellett nem láttam volna sok értelmét elkezdeni egy hosszabb publikációs tervet egy ilyen első kötettel, amit nem tudok folytatni. Tíz év múlva aztán kénytelen voltam összesűríteni egy regénybe, amit egyébként talán négy-öt...
Arany János:Toldi-Rövid...
Arany János:Toldi-Rövidítés-Olvasónapló
Arany János-Toldi Helyszín: Nagyfalu, nádas, Buda, Pest Első ének Az elbeszélő költemény a nyári pusztán henyélő béreslegények képével nyit. Egyedül Toldi nem lustálkodik: a látóhatárt kémleli, ahonnan egy sereg közeledik. Megtudjuk, hogy Toldi nemesi családból származik, de csak bátyja, György részesült ennek megfelelő neveltetésben, hiszen a királyi várban, a...
Gárdonyi Géza: A láthat...
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember-Olvasónapló-Rövidítés
A regény fontosabb szereplői: - Zéta – művelt, trák származású görög szolga - Priszkosz – római rétor, Zéta gazdája - Emőke – hun leányzó, Zéta szerelme - Dsidsia – szolgálólány a hun táborban - Attila – hunok vezére - Rika királyné – Attila felesége - Csáth – Emőke atyja, Attila bizalmasa - Oresztész, Edekosz stb. – hun vezérek - Szabad-Görög – felszabadult...
Fekete István:Tüskevár-...
Fekete István:Tüskevár-Olvasónapló-Rövidítés
Fekete István:Tüskevár A regény fontosabb szereplői: - Ladó Gyula Lajos – Tutajos - Pondoray Béla – Bütyök - Matula Gergely – öreg csősz a zalai nádrengetegben - István bácsi – főagronómus, Tutajos anyjának testvére - Nancsi néni – István bácsi szakácsnője - Kengyel – Tutajosék számtantanára - Piri mama – Tutajos apjának a testvére - Tutajos anyja és apja -...
Stowe: Tamás bátya kunyh...
Stowe: Tamás bátya kunyhója-Olvasónapló-Rövidítés
Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója A Tamás bátyja kunyhója nem hibátlan műalkotás, helyenként hatásvadász elemeket fedezhetünk fel benne, s a szereplők lelki folyamatainak ábrázolása sem tökéletes. E regény sokkal inkább a felháborodás szülte vitairat azok ellen, kik érvekkel próbálták igazolni a rabszolgaságot. A történet valóságos lexikona a rabszolgaságnak....
Kertész Imre: Sorstalans...
Kertész Imre: Sorstalanság-Rövidítés-Olvasónapló
Kertész Imre: Sorstalanság 1. Budapest, 1944 tavasza: Köves György 15 éves gimnáziumi tanuló nem megy iskolába, hogy együtt tölthesse a napot az apjával, akit behívtak munkaszolgálatra. Apja és mostohaanyja tüzifával kereskedtek; a boltot most átadják korábbi segédjüknek, aki „fajilag teljesen rendben van”, vagyis nem zsidó. Sütő úrra bízzák ékszereiket és egyéb értéktárgyaikat...
Samuel Beckett: Godot-ra v...
Samuel Beckett: Godot-ra várva-Rövidítés-Olvasónapló
Samuel Beckett: Godot-ra várva Estragon (becenevén Gogó) ül az országút szélén, próbálja levenni a cipőjét. Megjelenik Vladimir (becenevén Didi). Párbeszédükből kiderül, hogy ismerik egymást, és Estragon költő volt valamikor. Egy ideig problémáznak azon, hogy Estragonnak fáj levenni a cipőjét, majd miután sikerül megszabadulnia róla a Bibliára terelődik a szó. Azon...
Franz Kafka: Az átváltoz...
Franz Kafka: Az átváltozás-Rövidítés-Olvasónapló
Franz Kafka: Az átváltozás Gregor Samsa – utazó ügynök Grete – Gregor húga Gregor szülei cégvezető úr Anna – szolgálólány idős bejárónő három szakállas úr – albérlők Az átváltozás eltérően Kafka legtöbb írásától a klasszikus novella szabályai szerint készült: GREGOR SAMSA átváltozása és az ebből fakadó dráma tökéletes szerkezeti egész, hiánytalan...
Thomas Mann: Mario és a v...
Thomas Mann: Mario és a varázsló-Rövidítés-Olvasónapló
Thomas Mann: Mario és a varázsló Az olasz ifjú köszönti a varázslót, amit az sértésnek vesz, megsuhintja felé lovagló ostorát, a fiú nyelvet ölt a publikumra. Számtani mutatványok: számokat írt fel a táblára, s letakarta egy papírlappal, s a közönségből akart kihívni két embert (elsőre két írni nem tudót), végül egy fiatalember állt ki szülőfaluja mellett è ...
Flaubert: Bovaryné-Rövid...
Flaubert: Bovaryné-Rövidítés-Olvasónapló
Flaubert: Bovaryné /1857/ Flaubert ezt a művét 1856-ban fejezte be, akkor még a Vidéki erkölcsök alcímmel, könyv formájában már Bovaryné címmel jelent meg, egy évvel később. A regény története – bár Charles Bovary életútjának kezdő- és végpontja keretezi – a címszereplő, Emma Bovary házasságának, két szerelmi viszonyának, majd öngyilkosságának a krónikáját...