Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Keletkezési körülményei

1869-A regény a Hon című folyóiratban jelenik meg először folytatásban és még ugyanebben az évben önállóan is. A mű írásának idején a bécsi udvar más politikát képviselt Magyarországgal szemben, mint 1861-ben (A kiegyezési kísérlet időszakában). Újra bevezetik az önkényuralmat. 1866-ban már nem csak a nemesség kereste a kiegyezés lehetőségét, hanem Ausztria is. Jókainak így szinte a semmiből kellett feltámasztani az 1848-49-es forradalmat. Az emberek egyre kezdtek eltávolodni a múltúktól. Ezzel a társadalommal állítja szembe Jókai a Baradlayakat.

Cím értelmezése

A kőszívű ember alatt Baradlay Kazimír főispánt értjük, mivel végrendeletében meghatározza a fiai és felesége sorsát. Baradlay olyan ember, aki számára nem léteznek érzelmek. Síró feleségére ráparancsol, hogy ne sírjon, hanem a végrendeletet írja. A boldogság és a szeretet neki nem létezik. Erre utal, hogy feleségét a kötelező gyászév letelte előtt férjhez akarja kényszeríteni (de a férjet ő jelöli ki). Ödönt elválasztaná szerelmétől (mert szerinte nem megfelelő a rangja), Richárdnak megtiltaná a nősülést, így elveszi a családjától a boldogság lehetőségét. Tehát kőszívű ember.

Műfaj sajátosságainak felismerése

Műfaja romantikus regény, melyben a szereplők jellemzése olykor az egekig dicsőített vagy a végletekig rossz. A cselekmény szerkezete többszálú, így igen bonyolult. A váratlan fordulatok is nagy szerepet játszanak a műben.

A regény szerkezete

1      Előkészítés: Míg a Baradlay ház egyik részében mulatozás folyik, néhány szobával odébb Baradlay főispán a végrendeletét diktálja, azonban nem a család vagyonáról rendelkezik, hanem a felesége és fiai sorsáról.

2      Bonyodalom: Az özvegy miután férje meghal, megesküszik, hogy mindenben az ellenkezőjét teszi, mint amit egykori férje diktált.

3      Kibontakozás: Az anya mindhárom fiát hazarendeli Magyarországra. Elsőként Ödön tér haza. Hazaérte után feleségül veszi egy pap lányát, Arankát és a vármegyei nemesség élére áll. Másodikként Richárdot indítja haza, de érte már el kellett mennie Bécsbe. Richárd egy kolostorban hagyja szerelmét, Editet és hazajön irányítani a magyar forradalmat. Jenőt viszont már nem ilyen könnyű hazahívni. Bécshez köti szerelme, Plankenhorst Alfonsine és a munkája. Végül is a fiú otthagyja a fényesnek ígérkező karriert és hazajön Magyarországra. A regény második része inkább a szabadságharcról szól. A magánélet

háttérbe szorul a történelem mellett. Richárd és Ödön részt vesz a forradalomban, Baradlayné sérülteket ápol. Jenő az, aki tulajdonképpen kívül marad az eseményeken.

4      Tetőpont: Ödön hosszú gondolkozás után felhasználja azt az útlevelet, amit Tallérossy adott neki de elfogják. Később megszökik, és hazajutása után feladja magát. Az egész család rettegve várja az idézést és a pert. Richárd börtönbe kerül.

5      Megoldás: a megoldásban két véletlen is bekövetkezik. Ödön és Richárd aktívan részt vett a forradalomban, míg Jenő nem vett részt a küzdelemben. Egy véletlen névcsere folyamán Ödön helyett Jenő nevét írják az idézésre. Jenő jelentkezik a törvényszéken, hogy megmentse családos bátyját a halálbüntetéstől. Edit és Richárd összeházasodnak és egy véletlen folyamán kiderül, hogy a Plankenhorst vagyon is őket illeti.

Szereplők és jellemzésük

A mű szereplőit kétféle szempont szerint csoportosíthatjuk. Eszerint elkülönítünk fő, mellék és epizódszereplőket. Főszereplőknek nevezzük azokat az embereket, akiknek életét a regény valójában leírja (pl: a Baradlay fiúk, Baradlayné, Alfonsin) Mellékszereplőknek nevezzük azokat a szereplőket, akiknek a sorsa a főszereplők sorsához kapcsolódik Az epizódszereplők csak egy-egy pillanatra bukkannak fel, ekkor szerepük lényeges lehet, de sorsukat egyáltalán nem ismerjük meg ( pl: Mihály mester, Mindenváró Ádám). Illetve, a másik csoportosítási szempont, hogy a szereplők hogy állnak hozzá a bécsi forradalomhoz és a magyar szabadságharchoz. Akik a függetlenség eszméi mellett állnak (Pl: Baradlayné, Ödön) és akik a szabadságharc ellen vallanak (Pl: Alfonsin, Rideghváry). Néhány szereplő véleménye és tettei változnak a mű folyamán (Pl: Richárd, Tallérossy).

Baradlay Kazimír, a kőszívű ember (bővebben lásd: 2. A cím értelmezése) akaratának legnagyobb ellenfele a felesége. Ha a főispán annak szentelte életét, hogy a magyar nemességet naggyá tegye, a felesége annak, hogy az egész országot tegye azzá. A mű démoni figurája Plankenhorst Alfonsine. Az ő jellemében megismerhetjük az angyalarcú, de egyben démoni asszonyt. Rajtuk kívül a műben rengeteg érdekes vagy egészen hétköznapi figurák is jelen vannak. Őket Jókai a fontosságuk szerint alaposabban vagy csak nagy vonalakkal jellemzi.

A regényben nagy szerepet játszanak a szereplők közti konfliktusok. Ilyen pl.: Alfonsine összetűzése Edittel, vagy a két testvér konfliktusa.

Helyszínek

A műben felfedezhetjük romantikus regény sajátosságait, így a helyszíneken is látható. A helyszíneket két csoportra bontjuk, a valóságos és a kitalált helyszínekre. Valóságos helyszínek pl: Buda, Bécs, Szentpétervár. Kitalált helyszínek pl: Királyerdő, Nemesdomb