Olvasónaplók-Kötelező Olvasmányok Röviden-Elemzések » Archívum » Jókai Mór: Az arany ember-Elemzés

Payday loans
Jókai Mór: Az arany ember-Elemzés

Jókai Mór: Az arany ember-Elemzés

Jókai Mór: Az arany ember

A mű 1872-ben jelent meg. Jókai jelenében játszódik, és annak a legérzékenyebb pontját érinti: az egyéni boldogság lehetőségeit vizsgálja a kapitalizálódó társadalom valóságában. Főhőse most nem egy eszme megszállott harcosa, hanem vívódó, meghasonlásra kényszerülő ember. Tímár Mihály a siker minden kellékét megszerzi magának (vagyont, társadalmi pozíciót, az áhított hölgy kezét), valódi boldogságát azonban csak a társadalomból kivonva, a természet menedékében meghúzódó családi közösségben találja meg.

A kapitalizálódás, a polgári életlehetőségek kritikus ábrázolása tehát Az arany ember, romantikus eszközrendszerrel, utópisztikus feloldással. Rousseau gondolatvilágának megidézése a mű, hiszen Rousseau vélte úgy, hogy az ember vagy a természet része lesz emberként, vagy a társadalomé polgárként. Sőt, akár azt is mondhatjuk, hogy ez a mű az illúziókkal való leszámolás, a kiábrándulás regénye, melynek kiúttalanságát az mutatja, hogy Tímárt kora társadalmából egy utópisztikus világba menekíti.

A főszereplő a Jókainál megszokott, kivételes képességű, abszolút főhős: Tímár Mihály kiváló hajós, előrelátó és szerencsés üzletember, sikeres gazdálkodó. Olykor (pl. Ali Csorbadzsi hullámsírba temetésekor) a véletlen is a kezére játszik; Krisztyán Tódor váratlan halála a biztos lelepleződéstől menti meg a mű tetőpontján, sőt a halott ruházata teszi lehetővé Tímár számára az elvonulást Senki szigetére.

Egyetlen ponton azonban megtörik Tímár minden próbálkozása, és ez Tímea szerelme. Hálát és végtelen szeretetet ugyan ki tudott váltani a török lányból, de az igazi szerelmet nem kapta meg. Ügyeskedés és önzés, „igazolható tolvajlás” az üzleti életben természetes, sőt szükséges, de az emberi kapcsolatok így nem alakíthatók. Tímár bűntelen bűnössége, a boldogság lehetőségeinek eljátszása elzárja előle Tímea szerelmét. Senki szigetére azonban nem kell magával vinnie vétkeit. Amikor teljes énjét majd át tudja adni Noéminek, akkor révbe érhet egy olyan szigeten, ahol a pénz, egyház, erőszak (puska sem használható!) és törvény nem léteznek.

Tímár és Tímea érzelmi válságát Jókai finom lélekrajzzal jeleníti meg; a többi szereplő belső alkata egyszerűbb. Noémi a szelíd jóság, természetes nőiesség megtestesítője, Athalie-t szélsőséges szenvedélyek fűtik, féktelen

gyűlölet motiválja. Krisztyán Tódor a főhős legnagyobb ellenfele, maga a megtestesült gonoszság. Árnyaltabb jellemrajzot Jókainál rendszerint a mellékalakokban találunk. Ebben a műben például Brazovics Athanázné figurája reálisabb, színes, zsánerszerű.

Jókai ebben a műben a lélek történéseire koncentrál, Tímár boldogságkeresése alkotja a cselekmény fővonalát. A szerkezet igazából kisebb, elváló és összefutó epizódok szövevénye, tehát sajátosan többszálú többi művéhez képest. A romantikus cselekményvezetésben hatásos jelenetek (a menyegző napja Brazovicséknál), kiélezett értékhelyzetek (Tímea és Athalie), fordulatok, megkapó költőiségű leírások (pl.: a Vaskapu leírása), váratlan találkozások, tömegjelenetek, hirtelen ritmusváltások fordulnak elő. Stílusában is a hangulatváltások, kifejező előadásmód, ellentétezés érvényesül.

Jókai a mesélés nagymestere volt. A romantikus ábrázolásmód mellett írói eszköztárának másik részét az anekdotázás elemcsoportja alkotja: életkép (például a Senki szigetéről), idill, adomák, a komáromi hétköznapok életanyaga. Tanulságos kitérő Teréza mama férjének és az idősebb Krisztyánnak az életútja.

Az arany ember romantikus prózánk talán legkiemelkedőbb alkotása, ugyanakkor bizonyos szempontból az első magyar szecessziós regény is: azzá avatja többek között az elvágyódás és kiábrándultság motívuma, a kétféle szerelemkép és a lefojtott-túlfűtött erotika.

A mű életrajzi hátteréről

A regény 1872-ben jelent meg, mikor Jókai politikai és írói karrierjének csúcsán állt. 1867 és 1875 között a parlamentben ellenzéki képviselő, 1869. március 23-24-én pedig a terézvárosi választókerületben legyőzi Gorove István minisztert. Anyagi helyzete is egyre szilárdabb (1871-ben felépítette balatonfüredi villáját).

Családi élete azonban válságba jutott: feleségét 1869-ben méltatlanul nyugdíjazták, aki meggyűlölte az embereket, férjét pedig féltékenységével gyötörte. Az író az 1870-es évek elején egy nagy érzelmi válságon is átment: beleszeretett gyámleányába, a 18 éves Lukanics Ottiliába (őt ismerhetjük fel Noémi alakjában!), s már válásra is gondolt. A konfliktust végül is a leány korai halála „oldotta meg”.

Valószínűleg mindez hozzájárult ahhoz, hogy Az arany ember az illúziókkal való leszámolásnak és a kiábrándulásnak regénye legyen.

5 Hozzászólás »

  1. Tomi írta:

    Ne3m tudnál kicsit tagoltabban és lényegesebben feltenni?? :O

    comment-bottom
  2. Nagy PAPA írta:

    naon fasza remélem 3alar nem lesz

    comment-bottom
  3. rency írta:

    Fú szerintetek lehet ebből 5 öst írni ? mert elfelejtettem elolvasni és naon kéne… :D

    comment-bottom
  4. Vivcsi írta:

    Ez tök cool !! Ebből írok egy 5 öst !! Simán !! :D

    comment-bottom
  5. jeni írta:

    nagyon jó sokat segítettél köszike

    comment-bottom

RSS csatorna a hozzászólásokhoz. TrackBack URL

Mondj véleményt róla!